Egy srác története, aki ki akar törni a lakótelepi kilátástalanságból. Külföldi szerencsekeresés, pénz, barátság, önfeladás – és egy kérdés: van-e kiút? Az improvizációra épülő, hiteles és lendületes előadás a Kolibri Színházból távozott művészek bemutatója.
Élveboncolás egy részben, szünet nélkül, füsttel, hanggal, flitterekkel, a föld mélyéről. Létezik egy hely a pokol legmélyebb bugyrában. Sok a füst, kevés a fény. Ott élnek az irigyek! Démoni lények, akik azt akarják, ami a tiéd! A férjedet, a feleségedet, a kisautódat, az állásodat, a csokipudingodat, a melledet, a hajadat, az anyádat, a gyerekedet. Ha egy új élet fogan, egy újabb irigy költözik a pokolba. Rejtőzködnek a sötétben, arra várva, hogy egyszer majd megkapják az életedet.
Az élet meg csak telik, amíg…Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat? Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül? Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni? És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Dr. Lawrence, egy pszichiátriai intézet megbecsült orvosa egyik napról a másikra eltűnt. Haza nem ment, üzenetet nem hagyott, nem lehet elérni telefonon. A 23 éves páciense, Michael beszélt vele utoljára. Vajon ő tudja, hol van? Erre próbál választ kapni az intézmény vezetője, Dr. Greenberg. De ez nem is olyan egyszerű.
Ki honnan néz? A mackó az állatkert rácsa mögül néz. Bámul minket. Mi Őt. Melyikünk a szabadabb? Neki lehet, hogy Ő. Rács mögül, a rács mögötti embert látja. Szegény ember! A mackó nem szabad. Nem tud elmenni az állatkertből. Főhősünk nem tud elmenni a szerelmével a rácsok nélküli börtönből, az életéből egy másik életbe. Például a csillagok világította kék kék norvég tengerhez.
Csehovi atmoszféra a rendszerváltás utáni évtizedek Magyarországán. Srác és Fater, apa és fia. Csepel rozsdaövezete, napfogyatkozás, Jimmy, mosómedvék és koboldok egy foldozgatott autószerelő-műhelyben, amiből generációk óta nem lehet kilépni.
Van egy nő, aki okos, szellemes, szép, mégsem sikerül rátalálnia a boldogságra. Vagy talán pont azért nem, mert ő ilyen. Ugyanis lehet, hogy a boldogságot olyanoknak tartogatják, akik nem keresik. Elindul hát, hogy a párkeresés zsákutcái után végre találjon egy helyes irányt.
Egy olyan élet felé, amit érdemes élni.
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi!
Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.
Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte még rejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsított és 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában.
Egy francia fiú, Adrien Lepage mindennapjaiba nyerünk bepillantást, a mániákusan doboló kamasz azonban egyre több titkot, élményt és emléket árul el nekünk.
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá?
Ady Endre írásai ma is érvényesek. Amit a publikációiban megfogalmaz az kortalan vagy mondjuk úgy, hogy ma is érvényes.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű középkori stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el.
Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül?
