TALÁLKOZÁSOK HOMÉROSSZAL

A megújult Pinceszínház egyik fő fókusza együttdolgozni a fiatal tehetségekkel. Ennek a célkitűzésnek a mentén a 2021/2022-es évadtól szorosan együtt dolgozunk a freeSZFE-vel. Beavatószínházi előadás-sorozat: miről szól itt és ma az Iliasz és az Odüsszeia?

A hét alkalomra tervezett, beavatószínházi formájú sorozat az Iliasz és az Odüsszeia radikálisan új szempontokra épülő feldolgozását tűzte ki célul: az i.e. 8. században született, európai kultúránk alapját jelentő homéroszi eposzok mai olvasatát dr. Karsai György vezetésével a Freeszfe Egyesület színházi rendező osztályának hallgatói osztályfőnőkeik: Ascher Tamás és Forgács Péter) állítják színpadra, a Freeszfe Egyesület és az SZFA színészhallgatói szereplésével.

Minden részt más rendező készít el, a színpadra állítások a hallgatók tanulmányainak szerves részét képezik. Célunk, hogy az előadásainkra eljövők számára Homérosz a minket körülvevő világgal kapcsolatos kérdésekre érvényes válaszokat megfogalmazó, élvezetes olvasmánnyá váljon, s így a “kötelező olvasmány” megnevezés helyét a jövőben a görög eposzok esetében az “élményt adó, élvezetes olvasnivaló” foglalja el. A homéroszi hősnők és hősök – például Kirké, Nauszikaá, Pénelopé, Akhilleusz, Odüsszeusz, Agamemnón, Télemakhosz – előadásainkban a mi kortársainkká” válnak, (hős)tetteik, kalandjaik, szenvedéseik és örömeik rólunk (is) szóló történetekké válnak. Egyes részeknél a jelenlévő közönség is bekapcsolódik majd a soron lévő ének(ek) olvasásába, előadásába…

Előadások

Hová tűnt Odüsszeusz?

Rendező: Bagossy Júlia; Játsszák: Kenéz Ágoston és Messaoudi Emina
Mi vagyunk saját sorsunk kovácsai - erről is szól az Odüsszeia első néhány éneke. Megtudjuk, kicsoda Odüsszeusz és miként indul keresésére fia, Thélemakhosz, Pallasz Athéné közbenjárásával. Az eposz egy tizenéves srác szobájában elevenedik meg, akinek a tárgyai nem a megszokott módon kezdenek el viselkedni, aki megpróbál saját zárt káoszából kikeveredni.

Odüsszeusz szörnyei

Rendező: Nyáry Ádám; Játsszák: Bánki Gergely, Bánky Sára, Hrisztov Toma; Dramaturg: Oláh-Bebesi Bori; Zeneszerző: Nagy Dorottya Tímea; Látványtervező: Széll Tímea
Odüsszeia: kötelező olvasmány, egy 3000 éves furcsa mese, amely hiába van lefordítva, mégis idegen nyelven íródott: “Míly szó szökkent ki fogad keritésén?” - kérdezi Zeusz Athénétől, és bennünk is hasonló gondolatok fogalmazódnak meg Homérosznak: Hogy miről beszélsz? Aztán ezt a furcsa nyelvet elkezdjük megszokni, lendületesebbé válik az olvasás, sőt érteni kezdjük. Először épp csak azt, hogy mi történik, majd rájövünk, hogy az Odüssszeia nemhogy nem mese, de sokkal inkább útinapló, vagy történelmi dokumentum. Maleia fokát például máig ugyanígy hívják, ahogy a Bolygó-sziklák is egyértelműen azonos a ma is működő Stromboli vulkánnal. Az is feltűnik, hogy Odüsszeusz 10 év csatározás után 695 társával indult útnak Trójából, mégis az alig egy hónapos utat 10 év alatt megtéve, egyedül ért haza. Odüsszeusz egy arrogáns, önfejű, akaratos, manipulatív, mégis lenyűgöző, vonzó, törődő, fájdalommal teli és kivételes képességű férfi. Egy bukott vezető, aki nem tudja megmenteni társai életét. De meddig vállalhat felelősséget egy vezető a közösségért? Meddig követhet a közösség egy vezetőt, aki társai vágya helyett saját, személyes kíváncsiságát, és tudásszomját akarja kielégíteni? Ki a bűnös? Vállalhat-e felelősséget a közösség a vezető bűnéért, vagy a vezető a közösség bűnéért? Különböző lények és különböző tájak között ugyanazok a hibák, és bűnök ismétlődnek, miközben egyenletesen, halkan morajlik a tenger, és mintha egy régi átokról suttogna a szél. Vagy csak a közeledő vihar hangjai…

Kirké

Rendező: Bezerédi Bendegúz
ODÜSSZEUSZ: Kirké, váltsd be a szót és add meg, amit megigértél, hogy hazaküldesz: mert már sürget az útra a lelkem. KIRKÉ: Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz, kedvetek ellen már ne maradjatok itt palotámban. Az út elején – az eposz felénél – Odüsszeusz megérkezik Kirkéhez. Nála marad egy évig. Hazaérkezett, de nem Ithakába. Kirké veszélyezteti Odüsszeusz küldetését, de nem démoni varázslónő mivolta miatt, hanem mert valós partnert jelent. Egy ilyen kapcsolat után meg kell járni az alvilágot. A mítosz világán túlmutató emberi dilemma tovább hajózni Kirkétől. A nőtől, aki még azt is megmondja, hogy ér haza Odüsszeusz, ha még nem tette meg

Nauszikaá

Meztelenség és szerelem az Odüsszeiában
Szereposztás: Nauszikaá: Pájer Alma Virág Athéné, Árété, Udvarhölgy: Bánky Sára eh. Odüsszeusz: Somhegyi György Alkinoosz: Boda Tibor Démodokosz: Nagy Dorottya Tímea eh. Beavató: Karsai György
Dramaturg: Kovács Blanka Látványtervező: Zatykó Borbála eh. Látványtervező asszisztensek: Masznyik Hanna eh., Nagy Sára eh. Zeneszerző: Nagy Dorottya Tímea eh. Zenészek: Bóka Emőke eh. (fagott), Kovács Panka (gordonka) Rendezőasszisztens: Égető Fanni Harmadik szem: Novák Csilla
Rendező: Csehi Rebeka eh.
“Üdvözlégy, idegen, hogy majdan az otthoni földön emlékezz énrám – akinek hálád legelőbb jár.”

Bríszéisz, az meg ki?

Akhilleusz: Kardos Tibor Agamemnón: Mészáros Máté Többiek: Fekete Patrícia Dramaturg: Réder Ferenc Látványtervező: Domahidy Veronika Rendező: Gálhidy Sára

Patroklosz halála

Akhilleusz: Bárnai Péter Patroklosz: Szacsvai István Thetisz: Szalontay Tünde Látványtervező: Erős Hanna Látványtervező asszisztens: Tóth-Király Betti Dramaturg: Elefánti Emma Beavató, konzulens: Karsai György Rendező: Csík Barnabás
Akhilleuszt megszégyenítik, elveszik tőle a rabnőjét. Sértett dühében a legnagyobb görög hős kivonja magát Trója ostroma alól. Közben pusztul a nép, mintha csak ikrák lennének apálykor. Megsebesül Diomédész, vérzik Aiasz, de Akhilleusz nem jön. Kémet fognak az őrök a parton, de Akhilleusz nem jön. Támad a trójai hadsereg, ég a görög flotta, de Akhilleusz nem jön. Fekszik a sátrában és bámul a múltba. Egy nap Patroklosz lép be, Akhilleusz páncélját és fegyvereit követeli. Odaadja őket, majd hírt kap a barátja haláláról, és irgalmatlan dühe a trójaiak ellen fordul.

Akhilleusz pajzsa

JÁTSSZA Hevesi László Kovács Dorottya Simics Soma Karsai György LÁTVÁNY Illés Haibo DRAMATURG Törley-Havas Sára RENDEZŐ Sahin-Tóth Sára
Patroklosz Akhilleusz harci öltözetében küzd. Hektór megöli Patrokloszt. Akhilleusz gyászába bűntudat és harag keveredik. Nem akar élni. Bosszút esküszik. Thetisz pajzsot készíttet fiának.