Tátrai Vera egy nap kinyitja szegedi lakásuk ajtaját, majd szembesül az évek óta lappangó igazsággal: örökbefogadott gyermek. Miközben keresi a kirakós elemeit, önkéntelenül is elindul a felnőtté válás útján. Amikor Vera megtudja, hogy örökbe fogadták, megváltozik a világnézete, ezzel együtt a családjával való kapcsolatát is újra értelmezi.
Katarzis – Színháztól a lélekig beszélgetéssorozatunk októberi eseményén Grecsó Krisztián regényadaptációjának témafelvetéseit elemeztük Németh Zsófia és Mádai Nándor pszichológus szakértők, valamint Grisnik Petra színésznő segítségével, felkészülve arra, hogy november az örökbefogadás hónapja.
Az nyolcvanas években az örökbefogadás során az esetek többségében azt javasolták a szülőknek, hogy gyerekeik előtt ne fedjék fel az örökbefogadás tényét. Ez a helyzet azonban sokszor ahhoz vezetett – akárcsak a darabban – hogy a gyerek(ek) méltatlan körülmények között vagy éppen bántó célzattal szembesültek a valósággal. A kisebb közösségekben nyílt titoknak számított az örökbefogadás, ezért a szülők, illetve a gyerek bántására is felhasználták ezt az információt.
A darab visszatérő motívuma a bejárati ajtó, amit Verának soha nem engednek kinyitni, hiszen senki nem tudja, ki áll az ajtó túloldalán. Ez a szimbolika nagyon erős egy titkolt örökbefogadás esetén, hiszen a szülők élete örök rettegés: a vér szerinti szülő akár váratlanul is megjelenhet. Minden próbálkozásuk ellenére bekövetkezik az, amitől a legjobban féltek. Vera kinyitja a szimbolikus és a valódi ajtót, ami mögött ott rejtőzött a régóta titkolt igazság. Ez a helyzet mind Verának, mind a szülőknek nehéz, hiszen Vera úgy érzi, hogy akikben a legjobban bízott átverték őt, míg a szülőknek sértéseket kell kiállni a kisebb közösségtől.
Fontos különbséget tenni a hazugság és a titkolózás között. A Tátrai családnak lett volna lehetősége, hogy a titkolózás után vállalják az igazságot, ám a szembesülés pillanatában az apa letagadja, ezzel rátérve a hazugság útjára, ami súlyosbítja a helyzetet és a gyermekben traumát idéz elő. Ahogy Mádai Nándor fogalmazott: „Nem mindegy, hogy traumára épülő hazugságról vagy hazugságra épülő traumáról” beszélünk. A darabban mind a kettő jelen van, hiszen az apa részéről a nagyszülőktől eredő transzgenerációs traumát fedezhetünk fel, míg az örökbefogadással járó hazugság okot adhat új trauma születésére.
Napjainkban is sokszor előítélettel beszélünk az örökbefogadó családokat érintő témákról. Az örökbefogadás hónapjának az a célja, hogy rávilágítson, milyen nehézségeket kell kiállnia a szülőknek, a gyermekeknek és a környezet miként tudja segíteni az érintett családokat.
Grecsó Krisztián Vera című előadása 2023-ban még két alkalommal november 23-án és december 14-én lesz látható a Pinceszínház színpadán.
