Pinter
Árulása megjelenésével egy
időben megjelent Magyarországon. Olvastuk,
véleményt mondtunk róla, imigyen:
kommerszebb, mint a többi Pinter mű. Hiszen akkor
már régóta nagy divatja volt a
darabjainak – jómagam is rendeztem
közülük párat.
Mára
persze a kommersz jelző lekopott, mint ahogy a darab akkor
merésznek tűnő formai
újítása: egy szerelmi
háromszög történet –
az időben visszafelé, sem tűnik
revelációnak. Megmaradt ugyanakkor a mű
minden igazi értéke: a mély,
szarkasztikus humorú
emberábrázolás, a remek
dialógusok, az emberi kapcsolódások
kérlelhetetlen őszinteségű boncolása,
szóval mindaz, ami maradandó
értékűvé avatja az
Árulást.
És persze ne
feledkezzünk meg egy szintén nem
mellékes erényéről: kitűnő
szereplehetőséget kínál
három színésznek, két
férfinek és egy nőnek, hogy megismertessenek
bennünket önmagunkkal.
A szerzőről
Harold Pinter London
munkásnegyedében, Hackney-ben született.
Első verseit még Harold Pinta néven
publikálta, manj részmunkaidős
színészként a BBC-nél
kezdett dolgozni.
Első darabja, A szoba 1957-ben
mindössze négy nap alatt
készült a Bristoli Egyetem Dráma
Tanszékének. Első egész
estét betöltő darabja A
születésnap volt 1957-ben, melyet később
meg is filmesítettek. A világhírt
végül 1959-ban íródott
és egy évvel később megjelent,
több nyelvre lefordított és
Magyarországon is többször bemutatott A
gondnok című dráma hozta meg
számára.
Az Árulás
1978-ban látott napvilágot. A színmű
egy szerelmi háromszög
történetét dolgozza föl a
kronológia szokatlan kezelésével. Az
„árulás” romboló
erejéről, barátságokat,
házasságokat és az
önbecsülést is tönkretevő
hatalmáról szól ez az erőteljes
kifejezőerejű dráma, amely semmiképp sem a
szokásos megcsalás-történet.
Az
Árulást először 1984-ben Győrben
és Szolnokon is láthatta a
közönség, 1985-ben a József
Attila Színház mutatta be a Vigadóban,
majd 1998-ban a Pesti Színház tűzte műsorra.
Harold
Pinter darabjait olyan rendezők
állították színpadra
Magyarországon, mint például
Gothár Péter, Gazdag Gyula, Ascher
Tamás, Zsámbéki Gábor,
Grunwalsky Ferenc, Szurdi Miklós, Taub János,
Valló Péter, Lukáts Andor.
