|
|
 A Pinceszínház két éve, 2007. december 21-én mutatta be Tin Andersén
Axell: Garbo című művét, ebből az alkalomból a december 3-i előadás
után közönségtalálkozót tartott a színház. Részt vett a két színművész:
Fullajtár Andrea és Szandtner Anna, valamint Zöldi Gergely dramaturg.
Az alábbi anyag a közönségtalálkozón elhangzottak alapján készült.
Svédországban pár éve könyv jelent meg Greta Garbo életéről. A kötetet
író Tin Andersén Axell úgy vélte, ideje megmutatni az „isteni” svéd
igazi arcát és regénnyé fűzte Greta Gustaffson magánlevelezését. Ennek
nyomán készült a Pinceszínház ősbemutatója.
Az előadás rendhagyó körülmények között született. Mesélnének erről részletesebben?
Fullajtár Andrea: A kezünkbe került szövegből nehezen tudtunk dolgozni. Míg Garbónak oldalas monológjai voltak, addig Mimi szinte nem is jutott szerephez a levélregényben, amiből az előadás született. Nekünk kellett kitalálnunk a helyzeteket, sokat improvizáltunk, próbáltuk elképzelni, hogyan alakulhatott kettőjük viszonya, és hogyan változott meg azután, hogy Garbo Amerikába utazott.
Szandtner Anna: A dramatizált változatban Miminek gyakorlatilag olyan szerep jutott, mintha csupán interjút készítene Garbóval. Saját tapasztalatunkból kiindulva próbáltuk elképzelni, miket csinálhattak a színiiskolában, ahová együtt jártak, próbáltuk megtalálni Mimi helyét az előadás második részében is, amikor közvetlen kapcsolatban már nincs Garbóval.
Miért vonult vissza Garbo 38 évesen a filmezéstől?
Zöldi Gergely: Garbót Hollywoodban egy idő elteltével egysíkúnak látták, ahogy Marlene Dietrichet is. Dietrich ezt felismerve elindult az éneklés irányába, Garbo inkább visszavonult. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha akart volna, ne tudott volna bármikor újra filmezni.
Garbo és Mimi viszonya nem hátráltatta Garbo pályafutását?
Fullajtár Andrea: Ez a fajta szerelmi viszony akkoriban még egyáltalán nem volt elfogadott, Hollywoodban sem derülhetett ki. Mindazonáltal Garbo a férfiakat is szerette, ennek ellenére soha nem ment férjhez. Valódi, mély érzelmek csak Mimihez fűzték.
Szandtner Anna: Közös kalandjaik is voltak, ami abban az időben hallatlan dolognak számított. Mimi később férjhez ment, családot alapított, de Garbóval a levelezést ötven éven át folytatták. Mimi ugyan nem lett olyan híres, mint Greta, de valahogy mégis teljesebb életet élt, mint a világsztár.
Megnézték Garbo filmjeit a bemutató előtt?
Szandtner Anna: Igen, többet is. Érdekes, hogy Garbo mennyire nem volt vígjátéki karakter, kizárólag drámai szerepeket osztottak rá. Ez alól kivétel a Ninocska, de abban is szinte alig mosolyog. Pedig érdekes lett volna őt olyan szerepben is látni, ami eltér a szokásos „díva” figurától.
Fullajtár Andrea: Én nem, csak a bemutató után. Nem akartam, hogy befolyásoljanak az ő gesztusai, az ő egész lénye. Féltem is tőle, hogy hozzá hasonlítanak majd. Greta Garbo nem az a megközelíthetetlen díva volt, akinek a nagyközönség általában tartja. Azt például kevesen tudják, hogy remek humora volt. Egy társaságban ritkán szólalt meg, de akkor mindenkit kenterbe vert a megjegyzéseivel. Sokkal szabadabb, öntörvényűbb nő volt, mint amilyennek képzeljük.
Csaknem harmincszor ment az előadás a bemutató óta. Változott ezalatt valamit?
Fullajtár Andrea: Persze, folyamatosan változik. Minden előadás más, ezért szeretem csinálni. Más-más pontok válnak hangsúlyossá, Mimi és Garbo viszonyának is különböző oldalai lesznek erőteljesebbek illetve gyengébbek estéről estére.
Szandtner Anna: Bizonyos mondatok, amelyeket nem éreztünk természetesnek, kikerültek, de az utolsó jelenet végét például átalakítottuk. Szerettük volna, ha az utolsó képben is meg tudjuk jeleníteni azt a szoros kapcsolatot, ami ezt a két nőt összekötötte egy életre, annak ellenére, hogy útjaik elváltak.
|
|
